Alulírott személyek az alább feltüntetett helyen és napon gyűlést tartottak a JELENLÉT MŰHELY EGYESÜLET elnevezésű civil szervezet alapszabályának módosítása tárgyában, és egyező akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület alapszabályát.
1.§
Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus elérhetősége
1. Az egyesület neve: JELENLÉT MŰHELY EGYESÜLET
2. Az egyesület rövidített neve: JME
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: PRESENCE WORKSHOP ASSOCIATION
4. Az egyesület székhelye: Magyarország, Debrecen 4031, Derék u. 247. I/3.
5. Az egyesület működése kiterjed az ország egész területére.
6. Az egyesület működési időtartama határozatlan.
7. Az egyesület honlapja: www.jelenletmuhely.hu
8. Az egyesület elektronikus levélcíme: jelenlet@jelenletmuhely.hu
2.§
Az egyesület célja és feladatai
1. Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy (Ptk. 3:63.§ (1).).
2. Az egyesület alapvetően kulturális értékteremtő, értékközvetítő és értékmegőrző céllal alakult meg a Látás Redukciójával történő Dramatizálás (LRD) módszerének felkarolására.
3. Az egyesület célja megvalósítása érdekében:
a) Támogatja a Látás Redukciójával történő Dramatizálás (LRD) módszerének alapján szerveződő alkotóműhelyek (jelesül: Láthatatlan Színház) létrehozását, fenntartását és működését.
b) A Látás Redukciójával történő Dramatizálás (LRD) módszerének alapján olyan érzékenyítő képzéseket, tréningeket, előadásokat, mentálhigiénés és terápiás jellegű foglalkozásokat szervez, amelyek elősegítik az emberben lévő alapvető értékek és készségek tudatosítását, a bizalom és egymás iránti tolerancia erősítését, a segítségadást, a fogyatékkal élő embertársaink iránti empátia növekedését, továbbá a résztevők egymás közti kommunikációjának fejlesztését és gazdagítását.
c) Művelődés-szervezési tevékenységet folytat, amelynek keretében elősegíti kiadványok megjelentetését, előadások megrendezését, valamint filmek elkészítését. Mindezeken túl különböző kulturális és szakmai programokat szervez.
d) A művészet területén segíti olyan fiatalok készségeinek kibontakoztatását, akik hátrányos helyzetben nevelkedtek.
e) Az egyesület tárgyi és működési feltételeit biztosítja.
4. Az egyesület tevékenységei, ehhez kapcsolódó jogszabályi háttere a következők:
a) Kulturális tevékenység: kulturális szolgáltatás, előadó-művészeti szervezet támogatása, a helyi közművelődési tevékenység támogatása a 2011. évi CLXXXIX. tv. Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) 7. alapján.
b) Egészségmegőrzés: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 141. § (3) e) és i) pontjai alapján az egészségügyi képzés, szakképzés és továbbképzés rendszerének szabályozása, feltételeinek biztosítása [141. § (3) e)], valamint: az egyéni és a társadalmi érdekek összehangolása a ritka, a kiemelkedő költségigényű, illetve az új módszerek és eljárások alkalmazásánál, [141. § (3) i)]. Továbbá a lakosság egészségi állapotának javítása, a jobb életminőség elősegítése, az egészségkárosító környezeti, társadalmi és egyéb hatások elleni fellépés közfeladata az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 144. § (1)-(2) alapján; valamint az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások közfeladata a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 4., és 23. §(5) 9. alapján.
c) Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés: felnőttoktatás, fejlesztő nevelés-oktatás a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4. § (1) a)-u) alapján.
5. Az egyesület nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen közhasznú szolgáltatásaiból.
6. Az egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát honlapján, valamint szórólapokon, szakfolyóiratokban és egyéb sajtótermékekben való közzététel útján biztosítja.
7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Az egyesület tevékenysége pártsemleges, pártoktól nem kap támogatást, nem állít, és nem támogat országgyűlési, megyei, városi képviselőjelöltet.
8. Az egyesület törvényességi ellenőrzését az ügyészség látja el.
3.§
Az Egyesület vezető tisztségviselői (Ptk. 3:5. § f) pontja alapján)
1. Az Egyesület elnöke:
Név: Dr. Mézes Zsolt László
Lakóhely: 4031 Debrecen, Derék u. 247. I/3.
2. Az Egyesület titkára:
Név: Rigler Andrea Zsuzsa
Lakóhely: 1042 Budapest, Petőfi u. 14.
3. Az Egyesület gazdasági ügyvivője:
Név: Horváthné Veres Katalin
Lakóhely: 2112 Veresegyház, Táborhely u. 39.
4.§ Az egyesület vagyona és gazdálkodása, az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke,
továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje (Ptk. 3:5. § e) pontja alapján)
1. Az egyesület vagyona a tagdíjakból, természetes- és jogi személyek felajánlásaiból, közhasznú céljai elérésének érdekében kifejtett gazdasági tevékenységből, valamint pályázati úton elnyert pénzeszközökből származik.
2. Az egyesület vagyona az alapszabályban meghatározott közhasznú célra használható.
3. Az egyesület tagjai vállalják, hogy az Egyesület részére évente vagyoni hozzájárulást, azaz tagdíjat fizetnek. Ennek mértékét a közgyűlés határozza meg.
4. A tagdíjat az Egyesület nevére nyitott számlára kell átutalni, vagy készpénzben a házipénztárba befizetni.
5. A tagdíj befizetését minden év május 31-ig kell teljesíteni.
6. Az egyesület közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, kizárólag nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytat. Ezen tevékenységeket közhasznú céljait nem veszélyeztetve végzi. Az egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ezen okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja.
7. Az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, s azt a közgyűlés fogadja el.
8. Az egyesület vagyonával, gazdálkodásával és tagdíjával kapcsolatos feladatok ellátásának joga az elnökség hatáskörébe tartozik.
9. Az egyesület munkavállalóinak (munkatársainak) körét és munkaköri leírását a közgyűlés hagyja jóvá, a munkáltatói jogokat az elnökség gyakorolja.
10. Az 8. és 9. bekezdésben említett feladatok körére a Szervezeti és Működési Szabályzat ide vonatkozó paragrafusai az irányadók.
11. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba bárki betekinthet. Ezen iratokba való betekintést az elnök szóbeli vagy írásbeli megkeresésével maga az egyesület vezetője engedélyezi. Az iratokba való betekintés a székhelyen történik, és a megkeresést követő egy héten belül az elnöknek ezt lehetővé kell tennie.
5.§
Az Egyesület tagjának jogai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)
1. Az Egyesület tagjának joga:
a) az egyesület céljának megvalósításában közreműködhet;
b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
c) javaslatot tehet a közgyűlés napirendjére és napirendi pontjaira;
d) a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat és észrevételeket tehet;
e) szavazati joggal rendelkezik a közgyűlés határozatainak meghozatalában;
f) összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható;
g) a vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről;
h) betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba;
i) jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.
2. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület döntéshozó szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.
3. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.
4. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.
6.§
Az Egyesület tagjának kötelezettségei (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés a) pontja alapján)
1. Az egyesület tagjának kötelessége:
a) az egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani;
b) az egyesület alapszabályát, belső szabályzatait, valamint az egyesület közgyűlése és elnöksége által hozott határozatokat betartani;
c) vállalt tisztségének és feladatkörének maradéktalanul eleget tenni;
d) a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni.
2. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.
7.§ A tagsági jogviszony feltétele, keletkezése és felmondása (Ptk. 3:67., 3:69. § alapján)
1. Az egyesület tagja lehet bármely természetes és jogi személy azzal a feltétellel, hogy a tag a belépési nyilatkozatában:
a) nyilatkozik belépési szándékáról,
b) ismeri és elfogadja az Egyesület céljait,
c) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,
d) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait,
e) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és
f) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.
2. Az egyesületben a nem magánszemély tagok jogaikat képviselőjük útján gyakorolhatják.
3. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.
4. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja e paragrafus 1. alpontjában foglalt kötelezettségek teljesítését.
5. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani, amelyről az a kérelem benyújtását követő 30 napon belül határoz.
6. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a felvételt kérő panasszal fordulhat az egyesület közgyűléséhez.
7. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.
8. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.
9. Az Egyesület tagjairól nyilvántartást vezet.
8.§ A tagsági jogviszony megszűnése (Ptk. 3:68. § alapján)
1. A tagsági jogviszony megszűnik
a) a tag kilépésével, az írásbeli kilépési nyilatkozat egyesület általi átvételének napjától;
b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, a felmondást megállapító közgyűlés időpontjától;
c) a tag kizárásával, a kizárást kimondó elnökségi határozat elfogadásának napján;
d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, halála, illetve jogutód nélküli megszűnése napján.
2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
3. A tagot tagsági jogviszonyának megszűnése esetén a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül törölni kell.
4. A tagot a tagnyilvántartásból az egyesület tagjai közül tagdíjhátralék miatt akkor kell törölni, ha az elnökség azt megelőzően írásban, igazolható módon felhívta a tagot a tagdíjhátralék megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el. Az elnökség törlést elrendelő határozatát az elnökségnek közölnie kell a taggal. Ha a tagdíj meg nem fizetése miatt a tagot az egyesület tagjai közül törlik, tagsága az egyesületben megszűnik.
9.§ Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés c) pontja alapján)
1. A jogszabályt, alapszabályt, egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.
2. A jogszabályt, alapszabályt, egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatti jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.
3. A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.
4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.
5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.
6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.
7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.
8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként - fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.
9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
10.§ A tag kizárása (Ptk. 3:70 § alapján)
1. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.
2. A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 9. §-ban foglaltak az irányadóak.
3. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.
4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.
11.§ Az egyesület szervezete
1. Az egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely az egyesület tagjaiból áll.
2. Az egyesület operatív, legfőbb ügyvezető, ügyintéző és képviseleti szerve az Elnökség, amely az elnök, titkár és gazdasági ügyvivőből áll.
3. Az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
12.§ A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (Ptk. 3:71. § (1) bekezdés b) pontja, 3:73. §-a alapján)
1. A közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik.
2. A közgyűlés nem nyilvános.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik
a) az alapszabály megállapítása, elfogadása és módosítása;
b) az éves költségvetés elfogadása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása,visszahívása és díjazásának megállapítása;
d) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
e) a tagdíj összegének és esedékességének megállapítása;
f) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása;
g) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;
h) az egyesület megszűnésének, más egyesülettel való egyesülésének és szétválásának elhatározása;
i) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
j) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
k) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
l) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
m) a végelszámoló kijelölése;
n) az egyesület Szervezeti és Működési Szabályának elfogadása;
o) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket az alapszabály kizárólagos hatáskörébe utal.
13.§ A közgyűlés határozathozatala (Ptk. 3:76. § alapján)
1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
3. Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a kérdés elvetettnek tekintendő, és következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani.
14.§ A közgyűlés összehívásának, lebonyolításának, a közgyűlés helye meghatározásának, a közgyűlési meghívó tartalmának, a napirendnek, a közgyűlés tisztségviselőinek, a levezető elnöknek, a szavazatszámlálók megválasztásának, a határozatképességnek, a szavazásnak, a jegyzőkönyv vezetésnek valamint a határozatok kihirdetésének szabályai (Ptk. 3:75.§ és 3:71. § (1) bekezdés d) pontja alapján)
1. A közgyűlést az elnökség nevében az elnök írásban a javasolt napirend közlésével hívja össze. A közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább 30 nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. Biztosítani kell, hogy a meghívó kiküldését megelőzően az egyesület tagjai a közgyűlés napirendi pontjaira javaslatot tehessenek.
2. A napirend kiegészítése. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 30 napon belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.
3. A közgyűlés összehívását az elnökséghez benyújtott írásbeli kérelemmel, és az ok megjelölésével bármely tag kezdeményezheti. A közgyűlés összehívásáról az elnökség dönt.
4. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az Egyesület nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
c) az ülés napirendjét;
d) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok
tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
A közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt közgyűlés napja is.
5. A meghiúsult közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 15 napnak kell eltelnie. Megismételt közgyűlést akkor lehet tartani, ha a közgyűlés nem határozatképes. Ezen kizárólag az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tárgyalhatóak meg. A megismételt közgyűlés a résztvevők számától függetlenül határozatképes, ha a távolmaradás jogkövetkezményeit és a megismételt közgyűlés időpontját és helyét a meghívó tartalmazza. Megismételt közgyűlés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról és megszűnéséről csak akkor határozhat, ha azon a tagok több mint a fele részt vesz.
6. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
7. Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja.
8. Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
9. Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden, a meghívóban szereplő kérdésekben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
10. A közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület titkára vagy a gazdasági vezető vezeti.
11. A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, a felügyelőbizottsági tagok, jegyzőkönyvvezető illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a felügyelőbizottsági tagok, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyvet hitelesítő két tagot megválasztásáról a közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz.
12. A közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az elnökségnek új közgyűlést kell összehívnia. A közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Titkos, írásbeli szavazattal dönt a közgyűlés az elnökség tagjainak megválasztásáról. Ha egy tag vagy alapító valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.
13. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
14. A közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti.
15. A közgyűlés döntéseinek érintettekkel való közlésének módja személyesen és írásban vagy tértivevényes postai küldeménnyel történik. A személyesen és írásban történő közlés oly módon történik igazolhatóan, hogy az érintett személy a dokumentum egyesületi nyilvántartásba kerülő példányát a következő módon saját kezűleg írja alá: "Tudomásul vettem: ……. (olvasható név és az aláírás dátuma)".
16. A közgyűlés döntéseinek nyilvánosságra hozatali módja a mindenkori egyesületi honlapon vagy a tagok által erre célra megadott e-mail címre történő megküldéssel történik, a döntéseket követő 30 napon belül. A közhasznú szervezet működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságát az egyesület az interneten keresztül, a mindenkori egyesületi honlapon, vagy a sajtón keresztül biztosítja.
17. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a közgyűlés helyét, idejét, továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. A jegyzőkönyvnek - ha a határozatokat nem foglalják külön dokumentumba - tartalmaznia kell az üléseken elfogadott határozatok pontos szövegét. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti.
18. A közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát.
15.§ Az közgyűlés összehívásának kötelezettsége (Ptk. 3:81. § alapján)
1. Az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
2. Az 1. pont alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
3. Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
16.§ Határozathozatal ülés tartása nélkül (Ptk. 3:20. § alapján)
1. Az alapszabály a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére.
2. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.
3. Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia.
4. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül - ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül - az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
17.§ Az Elnökség (Ptk. 3:78. § alapján)
1. Az elnökség három tagból áll: az elnök, a titkár és a gazdasági ügyvivő. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg, ők az Egyesület vezető tisztségviselői.
2. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
3. Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
4. A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év időtartama szól.
5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.
6. Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik, a két kérdésről egyszerre kell határoznia a közgyűlésnek.
18.§ Az Elnökség ügyvezetéssel kapcsolatos feladatai és az elnökségre vonatkozó egyéb szabályok (Ptk. 3:80. § alapján)
1. Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik:
a) mindazon ügyek intézése, amely nem tartozik a közgyűlés vagy az elnök hatáskörébe;
b) az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
c) a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
d) az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
e) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
f) az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése;
g) a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
h) az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
i) részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
j) a tagság nyilvántartása;
k) az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
l) az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
m) az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
n) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
2. Az
elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére valamint a határozatok kihirdetésére az alapszabály 14.§ paragrafusában foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok illetve az érdekelt személyek részére. Az elnökség határozatképes, ha azon a tagok több mint fele részt vesz. Az elnökségi ülés ügydöntő szavazati aránya a szótöbbség. Az elnökség határozatait a jelenlévő tagok szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. A jegyzőkönyvet az elnökségi tagok írják alá. Az elnökség tevékenységéről éves beszámolót készít.
19.§ Az Egyesület ügyvezetése és az ügyvezetés ellátása (Ptk. 3:21. § és 3:77. § alapján)
1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.
3. Az Egyesület vezető tisztségviselőit az Egyesület alapszabályában is meg kell kijelölni. A vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.
4. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági ügyvivő.
5. Az elnök az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, és irányítja az elnökség munkáját. Jogai és kötelességei:
a) a közgyűlést bármikor összehívhatja;
b) a nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelmet benyújtja az illetékes bírósághoz;
c) a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja;
d) a kiadások számláit ellenőrzi;
e) kezeli az egyesület pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol;
f) az egyesület egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját elkészíti, s azt elfogadásra a közgyűlés elé terjeszti;
g) kezeli az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait;
h) harmadik személyekkel való szerződések megkötése;
i) a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell vennie, a közgyűlés határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie;
j) a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell;
k) az egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése;
l) vezeti az egyesület tagnyilvántartását;
m) határozati könyvet vezet, amelyben minden egyesülettel kapcsolatos döntés és intézkedés nyilván van tartva. Az egyéb hivatalos iratokat külön dossziéban kell tárolni az egyesület székhelyén. A határozati könyvben a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya – amennyiben megállapítható személyek szerint is – nyilván van tartva;
n) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
6. A titkár, vagy alelnök: az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, végzi és irányítja az egyesület adminisztratív feladatait. Jogai és kötelességei:
a) az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt; az elnök három hónapot meghaladó akadályoztatása esetén azonban a teljes hatáskörű helyettesítéshez a közgyűlés hozzájárulása is szükséges;
b) az egyesület teljes adminisztrációjának ellenőrzése;
c) jogi és pályázati ügyek felügyelete;
d) kapcsolattartás más civil és szakmai szervezetekkel;
e) mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése;
f) az egyesület PR tevékenységének felügyelete;
g) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
7. A gazdasági ügyvivő az elnökség tagja, aki ellátja az egyesület képviseletét, végzi az egyesület gazdasági ügyeivel kapcsolatos feladatait. Jogai és kötelességei:
a) az egyesület pénzállományának kezelése;
b) a számlák kezelése és nyilvántartása;
c) a pénztárkönyv vezetése;
d) a számlák hitelességének ellenőrzése;
e) pályázatok és egyéb projektek költségvetésének elkészítése, illetve az ehhez kapcsolódó pénzügyek felügyelete.
f) egyéb jogok és kötelességek, amelyeket a Szervezeti és Működési Szabályzat határoz meg.
8. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez két elnökségi tag együttes aláírása szükséges. Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezéshez az elnök akadályoztatása esetén szükséges az elnök írásbeli hozzájárulása.
9. Az elnöknek intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az egyesület érdekeivel összhangban.
10. Az elnökség jogosult szakmai feladatok ellátására – a közgyűlés tájékoztatásának kötelezettsége mellett – programfelelősöket kinevezni. A programfelelősök feladataikat tagsági viszonyuk keretében látják el. Az elnökség tagjai által javasolt programfelelős személyéről az elnökség dönt. Feladatait, hatáskörét, megbízatásának időtartamát – a kinevezett programfelelőssel egyetértésben – az elnökség határozza meg. A programfelelősökkel kapcsolatos egyéb rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg.
20.§ A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (Ptk. 3:22. § alapján)
1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.
3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
6. Más közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,
a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.
7. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
21.§ Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (Ptk. 3:23. § alapján)
1. A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.
22.§ A vezető tisztségviselő felelőssége (Ptk. 3:24. § alapján)
A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.
23.§ Az Egyesület képviselete és jegyzése (Ptk. 3:29. § alapján)
1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, titkár, gazdasági ügyvivő) látja el.
2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.
3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.
4. Az elnökség tagjai tisztségüket ingyenesen látják el.
24.§
A vezető tisztségviselő megbízatásának megszűnése (Ptk. 3:25. § alapján)
1. Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
c) visszahívással;
d) lemondással;
e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
2. Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.
3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.
4. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
5. Ha az elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága - annak lejártát megelőzően - megszűnik, az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.
25.§ A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága (Ptk. 3:26. § alapján)
1. A tagok kötelező törvényi feltételek fennállása esetében három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.
2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
4. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
26.§ A felügyelőbizottság működése (Ptk. 3:27. § alapján)
1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.
2. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.
27.§ A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége (Ptk. 3:28. § alapján)
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
28.§ A felügyelőbizottság (Ptk. 3:82. § alapján)
1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.
2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.
3. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy év időtartamra szól.
29.§ A működési szabályzat
1. Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív határozattal szabályozza.
2. A felügyelőbizottság működésének részletes szabályait a felügyelőbizottság határozza meg. A felügyelőbizottság működési szabályzatát jóváhagyás végett bemutatja a közgyűlésnek.
30.§ Az Egyesület tagjainak jegyzéke
1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván. A tagjegyzéket az elnök vezeti.
2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.
3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.
4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.
5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.
31.§ Az Egyesület megszűnése
1. Az egyesület megszűnik, ha:
a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,
c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését, más egyesülettel való egyesülését, vagy egyesületekre való szétválását a közgyűlés kimondja.
2. Az egyesület megszűnése esetén – a hitelezők kielégítése után – vagyonáról a hatályos törvények szerint kell rendelkezni.
32.§ Záró rendelkezések
1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.
2. Az alapszabály hatálybalépésének napja: 2015. február 1.
3. Hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Egyesület korábbi, 2009. november 22-én kelt alapszabálya.
4. Az alapszabály által nem érintett kérdésekben az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata irányadó.
5. Ezt az alapszabályt az alulírott tagok elolvasták, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt az egyesület közgyűlésén elfogadták, megszavazták, alulírott helyen és napon aláírták.
Kelt: Debrecen, 2015. január 31.