Oceák Attila
Hogy átvidd az átható fényt, az Örök s Jó mécseseként!
Hogy verseddel vígasztalást küldj annak, ki nem talál mást,
csak fájdalmas bizonytalant. Hogy kezedben szólva a lant
Váltson meg békét feledőt, ki szívére harc kőarca nőtt.
Hogy láss és láttas csodát, gügyögő dedet, óvó anyát,
Gyenge öreget remegő kézzel, ki mosolygó titkot rejt tekintetében:
Hogy születni érdemes és élni is jó, s hogy van egy szerető Mindenható
Ki Van, Volt, Lesz minden láthatón túl és minden törvény Hozzá idomul.